Írta: Kovács Dorina

• 2021-06-08 00:00:00

A koronavírus XXI. 21. kerület Budapest

Mivel van a koronavírus legnagyobb befolyással Földünkre?

Szinte mindenkit foglalkoztat az a kérdés, hogy mi a 2019. év végén kitörő koronavírus járvány legnagyobb hatása a világra, a mindennapjainkra, egész életünkre? Bizony, ez a kérdés rendkívül összetett és nagyon nehezen lehet rá releváns választ találni, kapni, mert a dolog annyira friss, hogy egyáltalán nem tudjuk a hosszú távú hatásokat még csak elképzelni sem, a faktorok sem mutatkoztak meg teljesen.

A koronavírusnak csak negatív oldalait ismerjük eddig, pozitívat nem nagyon tudunk mondani. Egész Európában mindennapossá vált a lezárások miatti automatizálás, beindult a gazdasági diszbalansz. A Nemzeti Valutaalap legújabb statisztikájából megtudhatjuk, hogy a nemrégiben kialakult járványok miatt a népek aggódnak az egészségük miatt, és a betegség fenyegetése utáni két évben éri el a csúcspontját. Egy érdekes, de talán pozitív adat, hogy a pandémia elején estek le a csődközeli állapotok, és az Eurostat felmérése alapján még mindig sokkal kevesebb értéket mutatnak, mint 2019 év végén. Vannak olyan felmérések is, melyek szerint a bérszakadék is csökkent ez idő alatt.

A közgazdászok úgy vélik, hogy a fertőzésveszély és a hatóságok sürgősségi intézkedései (kijárási korlátozások) miatt eltűntek az utcai megmozdulások. Ám tegyük hozzá, hogy az OECD 25 országban végzett kutatásokat, és a kitöltők 40 %-a volt érintett a munkájával kapcsolatos árnyoldalaknak, mint a bérfagyasztás, fizetéskiesés, fizetéscsökkenés. Most ott tartunk, hogy a sürgősségi támogatások és a csődvédelem eltakarják a járvány valódi költségeit, ami a szolgáltatóiparban és a feldolgozóiparban túlnyomórészt a kevésbé képzett munkaerőt ejtette ki a kosárból. Sajnos a gazdaság nagyon nagy vesztese a pandémiának, de ha pl. az egészségügyet nézzük, az volt már rosszabb is az emberiség történelme alatt.

A XIV. századi pestis Európa fél lakosságát kiirtotta. A fizikai munkások iránti kereslet lecsökkent, a szellemi dolgozók viszont felvirágoztak – de ez így társadalmi egyenlőtlenséget okozott. Ez a kialakult egyenlőtlenség tetézve a fizetés kiesésével panaszokat, társadalmi általános nyugtalanságot okoz – mondja az IMF közgazdásza, Rui Xu. Ő már analizálta a múlt járványait is. A társadalmi nyugtalanságból lesz a gazdasági káosz és károsodás. A koronavírus bezárta az embereket, így felgyorsult az automatizáció és a digitalizálás. ez pedig aggodalomra ad okot. Nem elég, hogy a gépek és robotok tökéletesen dolgoznak, nem ejtenek hibát és fizetést sem igényelnek – még a járvány sem fog ki rajtuk.

Az egy újabb járványra készülő cégek hosszú távra gondolkodnak és ruháznak be, a digitálisak pedig meghagyják a pozíciókat a munkavállalóknak. Olasz felmérés megmutatja, hogy a járvány előtt is 1-7 % preferálta a távmunkát, és a járvány bekövetkezte után is azok jártak jól a Home Office- szal, akiknek magasabb képesítései vannak, nagyobb fizetési igénnyel. Egy másik, német kutatás pedig a munkaerőpiacon túl az oktatást is felmérte, melyből hamar kiderült, hogy a gyerekek tanulmányaira a távoktatás rossz és romboló hatással bírt.

A kórokozó eltűnésével reménykedhetünk, hogy visszaáll a gazdaság régi pozíciójába, ha még nem is derül ki, mi a legnagyobb vesztesége a világnak a koronavírus miatt.